Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 200 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-200
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Beke István

2015. december 3.

Igazságot követeltek Bekének a tüntetők Kézdivásárhelyen
Spontán tüntetés zajlott szerda délután Kézdivásárhely főterén, ahol körülbelül ötszázan tiltakoztak a hatóságok túlkapásai ellen és igazságot követeltek a merénylet kitervelésével meggyanúsított Beke Istvánnak.
A résztvevők szidalmazták a csendőrség képviselőit, akik fel akarták oszlatni a bejelentetlen megmozdulásra összegyűlt tömeget.
„Ti is 700–800 lejért nyaljátok a rendszer seggét” – kiáltotta a rendfenntartóknak az egyik résztvevő. A tüntetők később gyászlobogót és magyar zászlót lobogtatva vonultak a polgármesteri hivatal, majd a rendőrség felé.
Bartos Lóránt
Krónika (Kolozsvár)

2015. december 3.

„Székely terrorista”-ügy – Házkutatások és szimpátiatüntetés
December 2-án, kedden este 23.20 órakor a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte. Előzőleg – mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk – az igazgatóság a Román Hírszerző Szolgálattal közösen házkutatást tartott Beke István Attila lakásán és cégénél, és további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. Hétfőn újabb házkutatásokat tartottak, ezúttal Kézdisárfalván. Tegnap délután spontán szolidaritási tüntetés zajlott Kézdivásárhelyen.
Nem csitul Kézdivásárhelyen a bukaresti tévéadók és a román titkosszolgálat által keltett „székely terrorista”-ügy. Három központi román tévéadó stábja a Gábor Áron téren tartózkodott tegnap, és azokra „vadászott”, akik Beke István Attila „székely terrorista” ellen nyilatkoztak volna. A fiatalember mellett szólók nyilatkozatát nem közvetítette az Antena 3 adó.
Házkutatás Kézdisárfalván
Tegnap délelőtt Kézdisárfalván Szabó Ottó karatéedzőnél, amatőr festőnél jártunk. Nála és az egykori mustárosüzem helyiségében, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által bérelt teremben december elsején tartottak házkutatást Forró Fazakas Csilla, a kézdivásárhelyi bíróság elnöke által kibocsátott házkutatási parancs szerint. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. Szabó Ottó elmondta: december 1-jén reggel háromnegyed hatkor érkeztek meg a lakására. Két csapat volt: az egyik tagjai átugrottak a kapun, a többiek a lakásával szemben lévő szövetkezeti épület előtt várakoztak. Amint beengedte őket a lakásába, első kérdésük az volt, hogy igényel-e ügyvédet, amire Szabó Ottó nemleges választ adott. Elkezdődött a házkutatás, de nem mondták meg, mit keresnek. Mindent kihánytak a szekrényekből, a hátsó udvaron lévő pajtánál, a mangalicáknál is kutattak. A ház emeletén lévő műteremben is keresgéltek, elsősorban a festékeket tanulmányozták. Mindent lefilmeztek. Ezután az egykori mustárkészítő helyén bérelt karaté-edzőterem átkutatása – a HVIM székhelye – következett.
erdon.ro

2015. december 3.

Szemceruza-bomba?!
Feldúlták otthonát, de semmit nem találtak
Szabó Ottót, a 62 éves sárfalvi fafaragót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli tagját kedd hajnalban maszkos kommandósok költötték álmából. A férfi úgy látja, az akció célja a megfélemlítés, és fájlalja, amiért az erdélyi magyarság képviselői nem állnak ki Beke István mellett.
– A kerten másztak be reggel hat óra előtt. Verték az ajtót, ablakot. A feleségem nagyon megijedt, ordítoztak, kinyitottam az ajtót, voltak vagy 18-an, civilek, maszkosok, azonnal körbevettek. Mivel karatét oktatok, van egy szamuráj kardom, amit rögtön kiszúrtak, megkérdezték, mire kell; elmondtam, még mindig edzek. Megmutatták a házkutatási engedélyt, de nem mondták, hogy mit keresnek, csak felforgatták a lakást. Az egyik meglátta a feleségem szemceruzáját, és már a tűzszerészért ordított. Amikor már az egész udvart átkutatták, kinyögték, hogy fegyvereket, drogokat és pirotechnikai eszközöket keresnek. Keresték is, csak nem találtak. Átmentek a HVIM edzőtermébe, a sáros lábukat beledörgölték a szőnyegbe, közben mindent filmeztek. Mígnem az egyikük telefonált valakinek, hogy akkor engem be kell-e vigyenek, az meg azt mondta, hogy nem.
– Hogyan került kapcsolatba a HVIM-mel?
– Magyarországon éltem, és amikor két éve hazajöttem, égett bennem a hazafiság. Láttam a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tevékenységét, és úgy véltem, ott a helyem közöttük, mivel ők nem csak beszélnek, hanem cselekednek is. Két éve tiszteletbeli tag vagyok, és szerintem azért kerültem a hatóságok figyelmébe, mert én tartom a karateedzéseket a fiataloknak.
– Ön szerint mi volt az akció célja?
– Megfélemlítés, a HVIM felszámolása, egy játékszer miatt meghurcolnak egy ártatlan embert. És nem az a szomorú, hogy a román hatalom eltorzította a valóságot, hanem az, hogy a magyarság érdekeiről beszélő politikusaink nem állnak ki Beke István mellett. Megértem, ha politikai okok miatt elhatárolódnak a HVIM-től, de egy ártatlan székely embertől is?
(nasza)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

2015. december 3.

Védjük meg Bekét, de ne legyünk Bekék!
Ez jutott eszembe hirtelen, amikor olvastam, hogy „Je suis Beke István” feliratú transzparensekkel tüntettek Kézdivásárhelyen mintegy fél ezren Beke István szabadon engedését követelve. Kifejtem bővebben, de előbb három rövid megjegyzés:
A DIICOT visszaesőnek számít a magyarokkal szembeni hangulatkeltést illetően. Csaknem egy év telt el azóta, hogy terrorcselekményekkelgyanúsította meg az RMDSZ vezetőit anélkül, hogy – akár azóta – a tetteseket megnevezte volna, vagy bizonyítékok híján lezárta volna a nyomozást. Ily módon a levegőben hagyott egy rendkívül súlyos vádat, amely – a közösség parlamenti képviseletéről lévén szó – az egész magyarság fölött ott lebeg. Ezért is várom és elvárom, hogy az ügyészség mihamarabb lezárja a Beke-ügyet, a bíróság pedig csak akkor ítélje el, ha a bűnössége minden kételyt kizáróan megállapítható.
Óvnék mindenkit az általánosításoktól. Ahogy arra előttem többen felhívták a figyelmet: egy egyelőre vélelmezett terrorista miatt nem a magyarok, de még csak a székelyek sem tehetők felelőssé.
És akkor jöjjön a lényeg: miért „je ne suis pas” Beke István?
Tavaly nyáron ott voltam Kézdivásárhelyen, amikor Semjén Zsolt jelenlétében felvonták a székely zászlót az egykori katonanevelde előtt. Ott volt a város apraja-nagyja, és egy sarokban a HVIM tucatnyi képviselője. Pontosabban hol egyik sarokban voltak, hol a másikban, mert egyrészt akárhova álltak, a szervezők rájuk szóltak, másrészt igyekeztek úgy pozicionálni magukat, hogy a fontosabb mozzanatokban „képbe kerüljenek”. Ez inkább többé, mint kevésbé sikerült is: átnéztem otthon a fotóimat, és alig találtam köztük használható darabot, amelyen ne lógott volna be legalább a sarka egy HVIM-s zászlónak.
Tény, hogy nem csak a szervezők, de a helybéliek sem nézték őket jó szemmel, folyamatosan morogtak rájuk. Ehhez képest hatalmas tömegnek tűnik az ötszáz fő, aki szerda délután utcára ment Beke Istvánért. A közember amúgy is hajlamosabb a magyarnak hinni, de ezt a hajlandóságot felerősítette a DIICOT amatőr, hiányos, megengedhetetlenül sejtelmes és borzalmasan időzített közleménye. Így lesz a 64 vármegyés: magyar, és a magyar: 64 vármegyés.
Még mielőtt valaki kirekesztéssel vádolna: ettől az ügytől függetlenül a HVIM az marad, ami volt. Nem egyszerűen arról van szó, hogy eltérnek a nézeteink: ez a szervezet, ezek az emberek tevőlegesen árt, ártanak nekünk, erdélyi magyaroknak. Ezt kimondani most, úgy érzem, legalább olyan fontos, mint azt, hogy legyen szó bárkiről, egy igazságtalan ítélet minden román állampolgár ellen irányul.
Szőcs Levente
maszol.ro

2015. december 3.

Ismét Beke István mellett tüntettek
Meghaladta a nyolcszázat csütörtökön a kézdivásárhelyi merénylet kitervelésével meggyanúsított Beke István ügyében a város főterén igazságot követelők száma. Egy nappal korábban mintegy ötszázan tartottak spontán tüntetést.
A közösségi oldalakon szerveződött tiltakozók feliratos táblákkal és gyertyákkal vonultak a város főterére, „Engedjétek szabadon, nem vagyunk terroristák”, „Igazságot Istvánnak!”, „Holnap még többen leszünk!” mondatokat skandálva, majd a tömeg a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalhoz vonult – tájékoztat a Mediafax hírügynökség. A tüntetők a terrostának mondott helyi Beke István szabadon bocsátását követelték.
Az igazságot követelő megjelentek Bokor Tibor polgármestert és Kovászna Megye Tanácsának elnökét, Tamás Sándort, illetve a román nyelvű médiát bírálták – előbbieket „hazaárulás”, utóbbit „részrehajlás, egyoldalú tájékoztatás és manipuláció” miatt. Az emberek a polgármesteri hivatal után a helyi rendőrség székhelye, majd a bíróság elé vonultak, végül visszatértek a Gábor Áron térre – írja a Mediafax.
A Kovászna Megyei Csendőrfelügyelőség szóvivője, Petronela Corodeanu a hírügynökségnek elmondta, a szerdaihoz hasonlóan a csütörtöki is engedélyezetlen felvonulásnak minősült, a csendőrök azonban biztosították a helyszíneket, hogy ne történjen rendbontás. A szóvivő hozzátette, senkit sem bírságoltak meg a tüntetések két napján.
Székelyhon.ro

2015. december 3.

Lepénydurrantó
A kézdivásárhelyi feltételezett terrorgyanús akció leleplezésének körítése aláásta a hírszerző szolgálat hitelét. A román média józanabbik része az eddig napvilágot látott tények alapján nevetségesnek tartja a vádakat. Karikatúrák tucatja kering a világhálón a petárdás kürtőskaláccsal, ami jelzi, hogy léteznek még logikusan gondolkodó emberek. Európában valós veszélyt jelent a terrorizmus, éppen ezért megengedhetetlen, hogy az állampolgárok biztonságáért fizetett szolgálatok politikai játszmák részeseként, pánikkeltő információkkalinteretnikai feszültséget keltsenek. Reméljük, egyszer csak kiderül az igazság, hogy miben mesterkedett a harci játékokat kedvelő Beke István Attila, és azt is, hogy az esetleges bűnvádi felelősségre vonás nem lesz méltánytalanul szigorú. De a terrorizmusellenes ügyészség, amelynek vezetőjét tavaly korrupciós váddal őrizetbe vették, és még folyamatban van az ellene indított eljárás, most nagyot akart durrantani. A magyar közösség önrendelkező törekvéseit szerette volna pályán kívülre küldeni. Ezért időzítette akcióját december elsejére. A nacionalista véreb újságírók rá is ugrottak a témára. Még a mérsékeltnek tartott hírtelevízió is elvesztette józanságát első megszólalásakor. De nagyon hamar változott a célpont, és a hírszerző szolgálat profizmusát kérdőjelezték meg a szájkosár nélküli újságírók. Sajnos, ennél többről van szó. Romániában a világon szinte egyedülálló jelenségként hét titkosszolgálat működik. Ezek negyedszázad után is nagyban a szekuritáté mentalitását őrzik. Örökös belső ellenségnek tekintik a magyar közösséget. Már rég megszoktuk a megfigyelő, lehallgató jelenlétüket. Ennél károsabb a félrevezető, lejárató információk terjesztése, szivárogtatása. Jelenkori demokráciánk meghatározó elemei a politikummal összefonódott titkosszolgálati sejtek. A hatalmi harcok mögött ezek összecsapását véli felfedezni némely elemző. Ezért maradt kivizsgálatlan a bukaresti bányászjárás, vagy akár a marosvásárhelyi pogrom. Talán a kézdivásárhelyi esetet is ebből a szempontból kell elemezni. Még akkor is, ha esetleg nem teljesen alaptalan a bűnüldöző szervek gyanúja. A migrációs feszültségek, a beilleszkedni képtelen bevándorlók keltette félelem légkörében etnikai konfliktust kelteni felmérhetetlen felelőtlenség. Semmilyen hatalmi éhség vagy nagyobb költségvetési keret kikényszerítése nem indokolja, hogy ágyúval verébre lövöldözzenek.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

2015. december 4.

Újabb tüntetés Kézdivásárhelyen
A „terroristavárosként” megbélyegzett Kézdivásárhelyen tegnap sem csitultak a kedélyek, a fő beszédtéma Beke István Attila esete volt. Tegnap már csak a Digi, Pro TV és az RTV1 stábja maradt a város főterén, és mondhatni, valamennyien objektíven tájékoztatták a közvéleményt az itt zajló eseményekről, tucatnyi polgár véleményét is kikérve. A harmincnapos előzetes letartóztatásra ítélt Beke István Attila brassói védőügyvédje élt a fellebbezési joggal, és védence nevében benyújtotta a kérést, aminek tárgyalását – értesüléseink szerint – tegnapra tűzték, de lapzártáig a Beke család nem kapott hírt arról, hogy milyen döntés született.
A HVIM a nemzetközi jogvédőkhöz fordul
Időközben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. Abban többek között az olvasható, hogy „azokat, akik az elmúlt években kiálltak az autonómiáért, azokat a román állam megfélemlítette, lásd Csíkszereda lemondott polgármesterének az esetét. A házkutatással kapcsolatosan azt írják, hogy az ügyészek kibontatlan csomagokban petárdákat és csillagszórókat koboztak el. Elképesztő, hogy a román ügyészség és titkosszolgálat megszegi a román törvényeket, nem biztosítanak betekintést az ügybe, elhallgatják a valós tényeket és félrevezetik a közvéleményt. A HVIM az európai szervezetekhez, a nemzetközi jogvédőkhöz és a nemzetközi sajtóhoz fordul segítségért – áll a közleményben.
Kiss István ügyvéd a házkutatásról
Megkeresésünkre Kiss István ügyvéd a november 30-i házkutatásról és az ott történtekről elmondta: Beke István Attila cégének a székhelyére aznap 13.10-kor érkezett meg, ahol a hatóság emberei már jelen voltak, a bejárati ajtó be volt zárva, de az ügyvédi igazolvány felmutatása után beengedték. A házkutatás során különböző csomagolásban kisméretű petárdákat találtak, ezek származásáról Beke fel tudott mutatni iratokat, amiről meg nem, arról volt internetről rögzített beszélgetése, hogy érkeznie kell arról számlának és nyugtának. Egyetlen petárda sem volt törvénytelen úton beszerezve. Négy tortába helyezhető fényszóró is volt, amit lefoglaltak. Amikor az ügyvéd rákérdezett, hogy mi a vád Beke ellen, konkrét választ nem kapott, hiába kérdezte meg több alkalommal a házkutatás során. Később a könyvelési dokumentumokat kezdték átlapozni, és mindent rendetlenül hagytak maguk után. István felesége egy adott pillanatban kifakadt és megkérdezte, hogy miért nem mondják már meg, hogy mi a vád a férje ellen, mi a célja az egész házkutatásnak. Állítólag azt felelték neki, hogy terrorizmus, asszonyom. A lefoglalás kiterjedt Beke István számítógépeire is, a merevlemezeket szerelték ki a gépekből. A laptopjából is kiszerelték a merevlemezt – amiről azt kell tudni, hogy a közelgő gyermekkarácsony előkészületeit tartalmazta, és hiába kérték, hogy készíthessenek azokról másolatot adathordozóra, többszöri kérésre sem engedték, az volt a válaszuk, hogy hivatalos úton kell majd kérni. A cég működését teljes mértékben megbénították. Mindent kartondobozokba tettek és lepecsételtek. Nagyon fontos tudni azt, hogy sem az irodában, sem pedig az esztelneki edzőpályán tartott házkutatás során készült jegyzőkönyvek nem tartalmaznak bombára vagy merényletre utaló szót, megengedték, hogy Beke Istvánnal együtt elolvassák azokat. Utólag jött elő a sztori, hogy állítólag bombát akart készíteni. Az Esztelneken lefolytatott házkutatás során tüzetesen átvizsgáltak mindent, az alsó szintektől a padlásig, a mellékhelyiségeket is beleértve. Jogilag betartották a törvényt. Bombát nem találtak. A jegyzőkönyvben részletesen leírták a házkutatás lefolyását, de bombára utaló bejegyzés abban nincs. Mindaddig, amíg nem találtak nála bombát – hangsúlyozta az ügyvéd – vagy olyan elemeket, amiből a közösség életét veszélyeztető szerkentyűt lehetett volna készíteni, addig az ügyet szakmai etikával kellett volna kezelni, hiszen Beke Istvánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Az ügyből nem szabad etnikai konfliktust kovácsolni. Amennyiben Bekét augusztus óta figyelte a titkosszolgálat, és ha látták benne a veszélyt, miért nem csaptak le rá hamarabb, miért időzítették a román nemzeti ünnep előtti napra a házkutatást? Az ügyvéd bízik abban, hogy Beke Istvánnak sikerül bebizonyítania ártatlanságát.
Ismét tüntettek
Tegnap 16 órakor az előző naphoz viszonyítva kétszer annyian gyűltek össze, mintegy ezer helybeli és környékbeli érkezett a Gábor Áron-szoborhoz, ahonnan először az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval, magyar és fekete zászlókkal az élen, kezükben égő gyertyákkal a városháza elé vonultak, ahol azt követelték, hogy Bokor Tibor polgármester jöjjön közéjük, és álljon szóba velük. Az elöljáró abban az órában már nem tartózkodott a városházán. Ugyanúgy elmarasztalták Tamás Sándort is, aki nem állt ki Beke István mellett. Ma is itt vagyunk, igazságot akarunk! Beke Isti ártatlan! Igazságot Beke Istvánnak! Igazunkért harcolunk! Győzzön az igazság! Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk! Hazug román média! Hazudik a SRI! jelszavakat skandálva a tömeg elindult a rendőrség épülete felé. A csendőrség és rendőrség járművei mellett elhaladva a tömeg nemtetszését füttyszóval és huhogtatással nyilvánította ki. A tömeg a Gábor Áron térről a rendőrség épülete elé vonult, ahol tortára való fényszórókat gyújtottak meg, és azt kiabálták: Itt a bomba, itt a bomba! A rendőrség elöl továbbmentek a Dózsa György utcán a gyárak irányába, majd bekanyarodtak a Szabadság és Fecske utcába, ahonnan az Új utcán keresztül a Petőfi utcán folytatódott a felvonulás. A tömeg az Ojtoz negyedet is végigjárta, majd a Bălcescu utcán keresztül a bíróság elé vonult, ahol a Most vagy soha! Holnap még többen leszünk! Aki magyar, velünk tart! Gyertek velünk! Hazug, korrupt hatalom! Utcára, székelyek! Székelyföld, csatlakozz! jelszavakat kiabálták. A bíróságtól az ügyészség elé vonultak, ahol a For You Klub ellen is jelszavakat skandáltak. A főtérre visszatérve a szobor mögött felállított emelvényen Beke Ernő mondott köszönetet a tömegnek azért, hogy kiállnak fia ártatlansága mellett. Azt is javasolta, hogy másnap ne gyűljenek össze, csak szombaton folytassák a gyertyás tüntetést, de a tömeg nem fogadta el a javaslatát, ma is tüntetni akarnak. A tüntetés közös imával és himnuszaink eléneklésével rendbontás nélkül ért véget.
Lázár János, a magyarországi Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi, a terrorizmus témakörében tartott sajtótájékoztatóján újságírói érdeklődésre a „székelyföldi terrorvádról” úgy nyilatkozott: „valóban felmerül a koncepciózus eljárásnak a vádja”, hozzátette, „minden segítséget megadnak, amire szükség van”.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 4.

Félelmetes hasonlóság
Még nagyon keveset tudunk, tudok arról, hogy pontosan mi történt november 30-án és december elsején Kézdivásárhelyen. Ezt azért tartom szükségesnek előrebocsátani, mert komoly ember csak tények birtokában beszél, ír. Nem annyira a történteket próbálom megérteni és fejemben rendbe tenni, inkább össze szeretném hasonlítani azzal, amit mi, a kommunista rendszer börtönviseltjei átéltünk. Ezért a cím is.
Félelmetes hasonlóság? Igen. Minden parancsuralmi rendszer két módon alapozza meg létét: pozitív intézkedésekkel, amelyek a társadalom valós vagy látszólagos jólétét, biztonságát és haladását szolgálják, illetve negatív előjelű tettekkel, amelyek révén ki akarják zárni a rendszerből azokat, akik szavakban, írásban, tettekkel ellenzik az adott társadalmi rendszer meghatározó ideológiáját. A jelenlegi Románia nem jellemezhető parancsuralmi, diktatórikus vezetésű társadalomként. Keresztény-polgári alapokon nyugvó demokratikus állam, melyet az alkotmányos rend ural. De figyeljünk csak azokra a keretet alkotó jellemzőkre, amelyet az alkotmány első szakasza kinyilvánít, és amelyhez az alaphangot az első világháborút követően megalkotott alkotmány adta meg. Az akkor – nagyhatalmi érdekek szerint – összefércelt ország ugyanvalóst nem volt egységes nemzetállam: csak úgy tarkállott a majdnem ötvenszázaléknyi erdélyi magyarságtól, a tatároktól, szlávoktól, nem is beszélve a zsidókról és a jelentős számú szász, sváb lakosságtól. Ma már – majdnem százéves elüldözés, beolvasztás és meghamisított identitás következtében – jóval kedvezőbb Románia etnikai összetétele a románság szempontjából. De nem nemzetállam most sem!
Nos, ha a sokat emlegetett demokratikus államrendet veszély fenyegeti, azt csakis a még meglévő, immár jelentősen csökkent létszámú, más nemzetiségű állampolgárok jelentik, amelyek közössége nem átall a többségiekhez azonos jogokat követelni. Messze hangzó állami reklám: Románia a legszélesebb nemzetiségi jogokat biztosítja az örökösen lázadozó magyarságnak is. Ez a nyughatatlan népesség még autonómiát is követel. Ki hallott ilyent egy egységes nemzetállamban? Mivel a gyulafehérvári kinyilatkoztatást a „nyughatatlan” magyarság nem felejtette el, kitalálták, hogy annak nincs törvényerejű értéke. Azaz arra nem lehet hivatkozni.
Tehát jogosan szorítják vissza a törvény erejével ezeket a követeléseket – vélik. Hallgattam a legvérmesebb hangvételű román tévécsatornákat (Antena 3, Realitatea TV, România TV) egy ügyről, amely még nyomozati szakaszában sincs, nemhogy vádemelésiben, de ezek az adók úgy fröcsögték gyűlölettel és félelemkeltéssel színesített kifakadásaikat, mintha a párizsihoz hasonló történet miatt lázítanák a magyarság ellen a befolyásolható románságot. A „bomba” (értsd: szilveszteri tűzijáték), amellyel már indult is Beke István Attila a főtérre, az RHSZ-nek és a TEK-nek köszönhetően nem robbant a 90 százalékban székely-magyar kézdivásárhelyiek (zömmel otthon maradt) tömegében. Félelmetes hasonlóság? Igen. Amikor a kommunista államhatalom a Securitaténak és ezek besúgóinak segítségével koncepciós perek ezreit gyártotta, hogy megfélemlítse és meghunyászkodásra kényszerítse Románia népét, népeit, ezt úgy tette eredményessé, hogy az „Erdélyt Magyarországnak visszaadni szándékozó” magyarokon verte el a port, bőséges évekkel és halálos ítéletekkel rettentve el a még szájalókat. Letöltöttem, letöltöttünk annyi évet, és itt vagyunk tanúnak, hogy áldemokráciában élünk, ahol megismétlődhet a diktatúra álságossága.
Utóirat. Tudjuk, hogy a román média képes váratlan és meglepetésszerű bombákkal előállni, de azt mégsem gondoltam (nyilván naivitásom okán), hogy önmagán is képes túltenni. A România TV csatorna egyik bősz kommentátora – aki 1984-ben feltehetően még meg sem született – azzal állt elő december 2-án a háromszéki székely elkötelezett terrorista mivoltát bizonyítandó, hogy íme, ama régi júniusi napon egyikük fel akarta robbantani összeeszkábált robbanószerével a Mihai Vitezul-szoborcsoportot. És ez a csapnivaló komédiása a médiának szinte elsírta magát, hogy lám, mire vezetett az az esemény is: a magyar elkövető magyar etnikumú gyermeket ölt meg. Természetesen tudjuk, hogy a gyenge lábon álló terroristázós vádak Beke István Attila esetében gondot okoznak az ügyészségnek, jól jön tehát mintegy megerősítésként előrángatni ezt a régi, szomorú eseményt. Az álságos ifjoncnak azonban tudnia illene, ha már belevágott ebbe a témába, hogy a Securitaténak minden igyekezete ellenére sem sikerült bűnöst találnia az akkori robbantásra. Néhai Simó Erzsébettel – a kétségbeesett szülők beleegyezésével – heteken keresztül kutattuk a tettes személyét. (Ezekről a sajnos eredménytelen fáradozásainkról annak idején többször írtunk.) Egyre inkább körvonalazódni látszott, hogy a „merénylet” mögött a Securitate áll, és erre nézve – sajnos nem bizonyítható – ismereteim is bővültek. Érthető, hogy akik többet tudtak, hallgattak, mint a sír, mint ahogy én is azt teszem. Az eseményeket követően váltották le a megyei belügy több magyar tisztségviselőjét, és kerültek helyettük „megbízható” románok. Ez volt az elsődleges cél, és mellékesen számos magyar értelmiségi megfélemlítése. Aztán tizenöt év után a brassói táblabíróság azt üzente (írásban) nekünk, hogy megszüntetik a nyomozást, mert az ügy elévült.
Végső kérdésem röviden: a nagy erőkkel megrendezett kézdivásárhelyi hecc után majd beálló csendben lesz-e legalább bocsánatkérés? Mert Vaszi Jánoska szüleitől senki nem kért bocsánatot. „Hőssé” akarták engesztelésül post mortem avatni mint pionírt, aki lehet, hogy sok gyermeket mentett meg halálával. (Épp akkor kellett kijönniük a Szakszervezeti Művelődési Házból a bábszínházat megnéző óvodásoknak, iskolásoknak.) Aztán ez is elmaradt...
Puskás Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 4.

Lenne rá igény…
Ha nem velünk történne a csúfság, elgondolkoznék azon, sírjak-e vagy nevessek az egészen, de mivel mi vagyunk a jogtiprás alanyai, inkább csak magamban dühöngök. Nem feledhetem azt az égő gyűlöletet, amellyel a román hírcsatornákon folyt az uszítás ellenünk. Az esettel kapcsolatosan a médiában megszólalók között nagyítóval is alig találunk olyant, aki a józan eszére hallgatva mondott volna véleményt. Aki megszólalt, aki vállalta a nyilvánosságot, az – meggyőződésből vagy szakmai kötelezettségéből fakadóan – egytől egyig szükségesnek tartotta a „magyar veszély” miatti nyilvános aggodalmaskodást.
Jó ideje tudjuk, sejtjük, hogy Romániában semmi sem mozdul a szolgálatok tudta nélkül. Elég, ha csak a korrupcióellenes küzdelemre gondolunk, amelyhez elsősorban a legfőbb titkosszolgálat, a SRI szállítja a muníciót, akarom mondani: a bizonyítékokat. Hát, ha a korrupciós vádakat is olyan megingathatatlan bizonyítékokkal támasztják alá, mint az állítólagos kézdivásárhelyi terrorcselekményt, akkor azt soha fel nem számolják… Ezért van az, hogy a külső szemlélőben az a benyomás támadhat, hogy a szolgálatokat a régire emlékeztető módon, amolyan politikai rendőrségként működtetik.
A botrány eddigi fejleményei kapcsán azt kell mondanom: minden látványos cirkusz; a román média aktív segédletével lebonyolított hisztériakeltés a „főgyanúsított” Beke István harmincnapos előzetesbe helyezése ellenére a szóban forgó terrorcselekmény vagy annak esetleges előkészítése korántsem bizonyított. Állításomat látszik bizonyítani a Román Hírszerző Szolgálat illetékesének hétfői tájékoztatása, miszerint Románia nemzeti ünnepén, Kézdivásárhelyen egy pillanatra sem forgott veszélyben a román állampolgárok élete.
A történet a régi viccet juttatja eszembe: – Na, és bátyám, van-e itt a faluban antiszemitizmus? – kérdi az egyszeri szociológus. Mire a válasz: – Nincs. De igény, az lenne rá. Nos, Romániában sem lehet egyelőre magyar terrorveszélyről beszélni, bár – legalábbis a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség, tágabb értelemben a szolgálatok részéről – lenne rá igény…
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

2015. december 4.

NAPIRENDEN A SZÉKELYFÖLD KRIMINALIZÁLÁSA
Több mint ezer ember – a román nemzeti ünnepen megjelentek többszöröse – tüntetett Kézdivásárhelyen igazságot követelve a terrorizmus vádjával december elsején letartóztatott Beke István ügyében, illetve a háromszéki város becsületéért. A reggeli misén több erdélyi városban is hasonló célzatú imára szólították fel a híveket.
Itt tart ma nagyjából a romániai szervezett bűnözés és terrorizmusellenes igazgatóság nagy fogásának története, amely továbbra is polarizálja a romániai közvéleményt. A nagy hírtelevíziók által manipulált többség magyarellenes uszításába egyelőre alig keveredik néhány józanabb hang, holott két nappal az ominózus események után a hatóságok továbbra sem rendelkeznek más bizonyítékokkal, mint a letartóztatás pillanatában. Ezek pedig kimerülnek kettes, illetve hármas fokozatú pirotechnikai eszközök felsorolásában, szakemberek szerint csupa olyan játékszerben, amelyekben bármelyik stadionban „gyönyörködhetünk” a szurkolói előadás részeként.
Az azonnali viktimizálást derekasan elősegítették a romániai magyar pártok és közéleti szervezetek vezetőinek első körös nyilatkozatai is, akik a nekik szegezett mikrofonok nyomása alatt siettek elítélni a merényletkísérletet – amellyel gyakorlatilag elismerték annak kétségbevonhatatlanságát –, illetve elhatárolódni tőle. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékai persze alapos tisztázásra várnak, a maihoz hasonló terrorfenyegetettségű időkben sosem lehet eléggé óvatosnak lenni. Csakhogy a terrorelhárításnak a román néplélekben legjobban rezonáló napra időzített rajtaütése több sebből is vérzik. A tárgyi bizonyítékok kifogásolhatósága, a vizsgálat jogi hiányosságai, az ügyvéd részvételének megtagadása, a család szerint több ügyvéd „lebeszélése” a nemzetbiztonsági hivatal emberei által ugyanis több gyanús pontot is azonosítanak, amelyek a Székelyföld megfélemlítése felé terelik az akció által keltett gyanút.
A távolságtartást megkövetelő elemző törekvés két feltételezést azonnal megfogalmaz: vagy valóban „valami” tervezettre foganatosított válaszlépéssel van dolgunk, vagy pedig megfélemlítő akcióval. Ha az előbbi, akkor is érthetetlen az a teszetoszaság, amellyel a hatóságok eljártak, hiszen hogyan babrálhat valaki észrevétlenül az utolsó pillanatig robbantási szándékon és eszközökön, de még inkább hónapokon át, feltéve, hogy igaz az állítás, miszerint október óta megfigyelik a kézdivásárhelyi férfit? A december elsejére időzített leleplezés azt látszik bizonyítani, hogy nem az akció lefülelése volt elsődlegesen fontos, hanem annak bizonyítása, hogy igenis létezik „székely terrorizmus”, és minden olyan tárgyi és lelki szimbólumot veszélyeztet, amelyet 1918. december elseje teremtett és jelent azóta is a románság számára. És ez nem jelent mást, mint a terrorelhárítás és biztonsági szolgálatok belpolitikai célokra való felhasználását.
Mindezt a feltételezést az esemény „környezete” is erősíteni látszik. A húszezer lakosú, hatalmas többségében magyar identitású Kézdivásárhelyen az 1989. decemberi sorsfordító események óta a legnagyobb katonai-csendőri felvonulás zajlott az idei nemzeti ünnepnapon. Párhuzamosan a megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön leplezetlenül ellenséges, magyarellenes szlogeneket harsogó felvonulást tartottak a nemrég pártként is bejegyzett csoportosulás, az Új Jobboldal szervezésében annak ellenére, hogy a beharangozott eseményre a város vezetősége megfelelő ellenlépéseket kért a rendfenntartó szervektől. Főleg, miután tavaly ugyanennek a szervezetnek a tagjai által skandált „Ki a magyarokkal az országból!” rigmusok elhangzását az ügyészség a videofelvételek ellenére sem ítélte bizonyítottnak s így büntetendőnek.
A történések a székelyföldi autonomista mozgalom elleni stratégiaváltás egyértelműségét jelzik. Az Európát elborító terrorhullám, illetve fenyegetettség „melegágyát” felhasználva az önrendelkezési törekvések kriminalizálását s ezzel a nemzetközi közvélemény előtt annak szalonképtelenné való nyilvánítását célozzák. A december elsejei rajtaütést e stratégia eszközeinek kipróbálásaként is kezelhetjük, valamint annak teszteléseként, miként reagál a román közvélemény egy hasonló forró „témafelvetésre”.
Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozásoknak megfelelően – és bizonyos mértékig érthetően – hisztérikusan. Egyfajta próbálkozás is ez a bukaresti lokáltűz utáni kormányomlást kikényszerítő utcai politizálás normalitást követelő „veszélyének” ellensúlyozására. Kíváncsian és némi szorongással várjuk, az adott körülmények között mekkora súlya lesz a demokrácia értékeinek piacán Klaus Johannis államelnök általánosan szépelgő retorikájának, valamint a Ciolos-kormány demokrácialendületének.
Csinta Samu
magyaridok.hu

2015. december 5.

Pénteken is több százan vonultak utcára Kézdivásárhelyen
Pénteken délután is több százan vonultak utcára Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi vezetője, Beke István Attilával szolidarizálva, akit kedden 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek. Azzal gyanúsítják, hogy rögtönzött robbanószerkezetet tervezett működésbe helyezni a december elsejei ünnepségen.
A Kovászna Megyei Csendőr-felügyelőség szóvivője, Petronela Corodeanu szerint a tiltakozás pénteken is délután 4 órakor kezdődött és este fél 7 előtt fejeződött be. Rendbontás nem történt. A megmozdulás ezúttal sem rendelkezett engedéllyel, akárcsak a tegnapi és a tegnapelőtti. A közösségi oldalon szerveződött tiltakozók ártatlannak tartják Beke István Attilát és kérik, hogy engedjék őt szabadon.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

2015. december 6.

Egy román közhatóság alkotmányellenes lépése
Napok óta a romániai közvéleményt a kézdivásárhelyi Beke István Attila ügye tartja lázban. A Szervezett Bűnözés és Terrorelhárító Igazgatóság (DIICOT) 2015. december 1-én kiadott sajtóközleményében hozta a világ tudomására, hogy az alkotmányos rend elleni bűncselekmény kísérletéért és a robbanóanyagokra vonatkozó rendszabályok megsértéséért 24 órára letartóztatta a Kézdivásárhelyi Beke István Attila „vádlottat” (inculpatul).
A sajtóközlemény leszögezi: az ügyben alapos a gyanú, hogy a „vádlott” Beke István Attila, aki „kiemelkedő személyisége” Erdélyben a revizionista, szeparatista célkitűzéseket előmozdító „Hatvannégy Vármegye Mozgalomnak – HVIM Magyarország” (!) – amelynek célja, hogy megakadályozza/hátráltassa a román hatóságokat az államhatalom gyakorlásában az „úgynevezett” Székelyföld területén, ez pedig Nagy-Magyarország helyreállítási folyamatának egyik szakasza, és ezt akár román állampolgárok személye és vagyona elleni erőszakos cselekmények árán is megteszi, egy improvizált robbanó eszköz elkészítéséhez szükséges anyagokat és eszközöket szerzett be, hogy azt nyilvánosan felrobbantsa Kézdivásárhely területén a december elsejei ünnep alkalmával.
A közlemény, amelynek román nyelvű eredetijét csatoljuk, a Ceausescu diktatúra legsötétebb korszaka koncepciós pereinek nyelvét, szellemét eleveníti fel. Először is szögezzük le, csak a jogban járatlan, alulképezett személyek nevezhetik – vádirat hiányában – vádlottnak Beke István Attilát, aki az eljárásnak ebben a szakaszában legfeljebb gyanúsított (învinuit, suspect) lehet. A sajtóközlemény ezen részének jogi relevanciája, – ezen túlmenően is – a nullával egyenlő, nem több egy politikai uszító szövegnél, amelynek egyetlen következménye és feltehetőleg célja is a magyarellenes hangulatkeltés. Sajnálatos, hogy ezt egy olyan állami intézmény teszi, amelynek az állampolgárok biztonsága, a társadalmi béke felett kellene őrködnie.
Ugyanakkor meg kell állapítani, a szekuritáté hagyományait felelevenítő intézkedés nem pusztán a magyarok ellen irányul. A magyar-román viszony megrontására a szekuritaté körei mindig kísérletet tettek, amikor Bukarestben egy hatalomváltás a demokrácia elmélyítésére és a jogállam megszilárdítására nyitott távlatot, esélyt adva ezzel a magyar-román közeledésnek is. Ilyen módon az etnikumközti feszültségkeltés Dacian Ciolos kormányát és az államelnököt kívánja nehéz helyzetbe hozni, azt sugallva, hogy a magyar veszély felerősödik, ha nem a szekuritáté köreihez közel álló erők vezetik az országot.
Erről szólt Ceausescu utolsó önmentő kísérlete, amikor a magyar veszéllyel riogatott, erről szólt a szekuritaté visszaállítását szolgáló marosvásárhelyi fekete március, de a magyar kártya juttatta először hatalomhoz a számos magyar ellenes intézkedéséről elhíresült Ponta kormámyt is.
Következtetésként el kell mondani: ellentétben a hatósági közleménnyel nincsen magyar terrorizmus, és semmiféle veszély nem fenyegeti Romániát sem Magyarország, sem az erdélyi magyarság részéről. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, akár közhatóság, sajtótermék vagy politikus, az hazudik.
Mindezekkel szemben Dacian Ciolos miniszterelnök ígérete, amelynek megfelelően vissza fogja állítani a bizalmat a közintézményekben bíztató lehet a mi számunkra is. Hiszen, ha a közhatóságok törvényesen, a jogállamiság követelményeinek megfelelően működnek, akkor nem uszíthatják egymás ellen az ország állampolgárait, és nem követhetnek politikai célokat, hiszen ezekkel sértenék a demokrácia alapértékeit de Románia alkotmányát is.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

2015. december 6.

Újabb tüntetés Beke István Attila mellett Kézdivásárhelyen
Negyedik este tiltakoztak szombaton Kézdivásárhelyen, igazságot követelve a merényletkísérlet gyanújával letartóztatott Beke István Attilának.
Több mint ezren gyűltek össze a 18 ezer lakosú város főterén, majd indultak el menetoszlopban a város utcáin a letartóztatott fiatalemberrel való szolidaritásukat kifejező jelszavakat skandálva. A tömeggel tartott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is, aki a Mediafax hírügynökségnek elmondta, szolidaritását kifejezni jött Kézdivásárhelyre.
„Romániában csak az állam hajtott végre terrorcselekményeket” – jelentette ki Izsák Balázs, hozzátéve, hogy a máig nem tisztázott 1989-es vérengzéseket, majd a Zsíl-völgyi bányászok többszöri bukaresti dúlását és az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciust is mind az állami hatóságok szervezték és vezényelték.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere szombat délután a közösségi hálón közölt bejegyzésében jogosnak nevezte az emberek tiltakozását. Kijelentette: maga is felháborítónak tartja, hogy a bukaresti média úgy manipulál, hogy közben az egész közösséget megbélyegzi. „Egy jogállamban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Beke Istvánt is” – fogalmazott a polgármester.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szintén a közösségi hálón fejtette ki véleményét az üggyel kapcsolatban. Egy mindkettejük által aláírt bejegyzésben azt jelezték, hogy egyre több a megválaszolatlan kérdés a kézdivásárhelyi terrorvád és a román zászló állítólagos sepsiszentgyörgyi székely zászlóra való cserélése körül.
„Az emberek azt várják el a hatóságoktól, hogy konkrét bizonyítékokkal álljanak elő: mutassanak képet arról, hogy az ismeretlen katona emlékműve mellől valóban levették a román lobogót, és felhúzták helyébe a székely zászlót, illetve konkrét bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy Kézdivásárhelyen valaki valóban terrorcselekményt készített elő. Amennyiben ezt nem teszik meg, tovább erősödik a bizalmatlanság az erdélyi magyarok és a román állam között, valamint tovább romlik a román-magyar viszony is, ami sem a román, sem a magyar közösségnek, sem a román államnak nem lehet érdeke” – fogalmaztak.
Mint ismert, a bukaresti táblabíróság kedden harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség merénylet előkészítésével gyanúsított meg. A romániai szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) azt állította, hogy a kézdivásárhelyi férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen. A 40 éves fiatalembernél tartott házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
MTI
Székelyhon.ro

2015. december 7.

Tiltakozzunk a székelyföldi városok terein!
Aljas módon megtámadtak minket, és napok óta folyamatosan a becsületünkbe gázolnak az országos televízióadók segítségével! Megalázták, elhurcolták, majd hamis vádak alapján vizsgálati fogságba helyezték nemzeti közösségünk egyik tagját! És ne feledjétek, hogy ma rajta, de holnap már rajtad lehet a sor, mert a zsarnokság nem ismer korlátokat.
A zsarnokság emberi nemtörődömségből, széthúzásból és félelemkeltésből táplálkozik. Éppen ezért, nem tűrhetjük, hogy ártatlanul bárkit is bántsanak közülünk, hiszen ezzel népünk egészét csapják arcul! Különben is, az a közösség, amelyik a saját tagjait nem tudja megvédeni, óhatatlanul elvész a történelem viharában.
A kézdivásárhelyiek ezt megértették, és már december 2-n, 16 órakor több száz ember verődött össze a város főterén, majd vonult a polgármesteri Hivatal, Városi Rendőrség, Bíróság és Ügyészség elé, hogy az ártatlanul Bukarestbe hurcolt Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzon.
Fiatalok, középkorúak, idősek, nők és férfiak együtt követelték, hogy a román hatalom illetékes szervei vessenek véget az ellenünk irányuló és a megfélemlítésünket célzó intézkedéseiknek, valamint cselekedeteiknek.
Hogy szolgáltassanak igazságot Beke Istvánnak és azonnal bocsássák őt szabadon. Hogy a román média ne terjesszen továbbra is hamis híreket és hazugságokat rólunk. A tüntetéssorozat pedig azóta is folytatódik.
Honfitársaink, Székelyek!
Kézdivásárhelyt nem hagyhatjuk magára, hiszen mindannyian székelyek vagyunk és igazságot, valamint szabadságot akarunk! Halljuk hát meg a vér szavát! Halljuk hát meg a tüntetők összefogásra és egységre buzdító kiáltását: Székelyföld csatlakozz! Annak érdekében pedig, hogy ez megtörténhessék, arra kérjük a nemzetük jövője iránt felelősséget érző és vállaló székely – magyarokat, szerte a szülőföldön és nem csak, hogy december 8-án vagyis kedden 16 órakor gyülekezzenek Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nyárádszereda és a többi, székelyek által is lakott város főterén! És ettől kezdve tegyék ezt meg naponta mindaddig, amíg Beke István Attilát szabadon nem engedik! Amíg szükség van rá, hogy együtt hallassuk a hangunk és arra is, hogy megmutassuk, mi nem félünk!
Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság Téren felállított színpad előtt találkozunk.
Sepsiszentgyörgy 2015. 12. 06.
A Szövetség A Magyarság Megmaradásáért Mozgalom nevében
Bedő Zoltán közíró
Erdély.ma

2015. december 7.

Nem volt terrorista terv! – Ők viccnek szánták, de a hatóságok mellre szívták
A szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) vádirata szerint Beke István házi készítésű bombát akart robbantani december 1-jén, legalábbis erről beszélgettek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai az október 10-én megtartott találkozón, amin a nyujtódi Hodor István (akit szintén kihallgattak) is jelen volt. A továbbiakban Hodort kérdeztük, hogy ezek a bizonyítékok mit változtatnak a Beke István ügyén. Exkluzív interjú.
– A DIICOT vádirata szerint október 10-én önök egy „pizza” névre keresztelt, házi készítésű bombáról beszéltek, amit december 1-jén robbantottak volna fel egy kukában, a Gábor Áron szobor közelében. Így történt?
– A helyzet ennél bonyolultabb. Előzményként elmondom, hogy minket, vármegyéseket mindig is lehallgattak, s ezzel tisztában voltunk, így nem egyszer heccelődtünk olyan beszélgetésekkel, amik felkelthetik a hatóságok figyelmét. A fent nevezett dátumon Beke István cégénél voltunk, és szóba jött, hogy jó lenne szerezni egy játékbombát az airsofthoz, s akkor Beke mondta, hogy nem kell rendelni, mert ő házilag is el tudja készíteni ezt a játékszert, amit távirányítással lehet robbantani.
Ekkor valamelyik vármegyés viccből felvetette, mi lenne, ha ezt a játékszert, amit pizzának neveztünk el, távirányítással felrobbantanánk december elsején. Szőcs Zoltán (HVIM erdélyi elnöke) még nevetett is, mondta, hogy ettől milyen hasast vágnának a felvonuló katonák... De ez az egész pizza história csak ennyi, egy felvetés volt. Sok ilyen felvetés hangzott el részünkről. Olyan is volt, hogy Szőcs Zoltán azt mondta, mi lenne, ha lezárnánk a Sósmező felé vezető utat, és útlevelet kérnénk? De ezek csak felvetések voltak, semmi több, és semmi terv nem volt.
– De ha tudták, hogy lehallgatják önöket, akkor miért mondtak ilyent? Nem számítottak rá, hogy később a HVIM ellen fordíthatják mindezt?
– Bizonyosságot akartunk szerezni arról, hogy mennyire figyelnek minket. Erre mondtam, hogy legalább tapasztalatot szerzünk. Ám az a pizza-történet akkor annyiban is maradt. Később Szőcs Zoltán kérdezte tőlem telefonon, hogy kaptam-e meg a pizzát, de én már el is felejtettem, hogy miről beszéltünk azelőtt. Nem számítottunk rá, hogy ebből a felvetésből ilyen cirkusz lesz, legfeljebb arra tippeltünk, hogy kijön a kézdivásárhelyi vagy a megyei rendőrség is, elvisznek kihallgatni minket, de a hatóság túljárt rajtunk. Mindenesetre, ezt már az ügyésznek is elmondtam, ha valóban akartunk volna valamit, azt nem nyilvános helyen beszéljük meg, tudva, hogy lehallgatnak minket, hanem kint a természetben, ahol még a telefonokat is kikapcsolnánk.
– Ön korábban azt mondta, hogy Beke Istvánt karácsonyra hazaengedik. Ezek után is ennyire bizakodó? – Szerintem nem zárják börtönbe, mert nem csinált semmit. Az, hogy a petárdákra nem volt engedélye, legfeljebb pénzbírságot jelent. Csak a hatóságok és a román média eltúlozták az ügyet.
Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó
Erdély.ma

2015. december 7.

Naponta tüntetnek Kézdivásárhelyen
A hatalom mindenre számított, csak arra nem, hogy ekkora felháborodást vált ki a „terrorcselekménnyel” gyanúsított Beke István Attila letartóztatása. Kézdivásárhely napok óta úgy forrong, mint 1989 decemberében, akkor uralkodott hasonló hangulat. Habár a tüntetés nem engedélyezett, a karhatalom eddig nem avatkozott be. Valójában oka sem volt, rendbontás nem történt. Szombaton – nagyobb tömegre számítva – Sepiszentgyörgyről is hoztak csendőröket. A második adventi gyertyagyújtás elmaradt, de mintegy százan összegyűltek a koszorúnál. Szokás szerint két magyar párt helyi vezetői felvonultak, a városvezetés és az RMDSZ-elöljárók ismét távol maradtak a rendezvénytől. Az előző napokhoz viszonyítva látványosan nőtt a székely zászlók száma.
Az utcai megmozdulások ötödik napján, szombaton 16 órakor a háromszékiekkel való szolidaritás jegyében immár több székely városból is érkeztek résztvevők, köztük Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, akik Beke István ügyvédi költségeinek fedezésére pénzadományt is hoztak. Ugyanakkor Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke több párttársával együtt eljött Kézdivásárhelyre. A tüntetők között volt Jakabos Csaba István, a csavargyár egykori vezérigazgatója is. A résztevők száma nagyjából megegyezett a péntekivel. A tömeg a román közmédiának is üzent: Szégyellje magát a román tömegmédia! Ismét manipulálnak! Minden esélyt megragadnak, hogy a magyar közösség ellen gyűlöletet szítsanak! Ki kér tőlünk bocsánatot? Magyar vagyok, elítélem az erőszakot, a terrorizmust, de a manipulációt is – állt két molinón. Ugyanakkor egy új molinón azt lehetett olvasni, hogy Minden székely felelős minden székelyért!
A tömeg fél ötkor gyertyákkal a kézben a városháza elé vonult, de ezúttal elmaradtak a polgármester elleni kiabálások, csupán az Igazságot akarunk! Gyáva népnek nincs hazája! Szabadságot Istinek! Engedjétek szabadon! Ártatlan! Hol a bomba? Aki magyar, velünk tart! Hazug román média! Nem félünk! Székelyföld, csatlakozz! For you-s pizzát nem eszünk! Le a diktatúrával! jelszavakat skandálta a tömeg a főtéren és útközben a rendőrség felé. A rendőrség épülete előtt folytatódott a jelszavak kiabálása, és a bejárat előtt Boldizsár Béla földhöz vágott egy kiló málélisztet, azt kiabálva: Itt a bomba, itt a bomba! Innen a tömeg továbbvonult a Dózsa György–Szabadság–Fecske–Új utcán a Csernátoni útra, a bíróság és ügyészség elé. A már ismert jelszavak skandálása után a tömeg a karácsonyi fényekkel feldíszített főtéri szökőkút köré csoportosult. Ott elénekelték a székely és a magyar himnuszt.
Szekus körök játszmája
Rendkívül fontosnak tartom kifejezni szolidaritásomat, az SZNT szolidaritását egy ártatlanul meghurcolt emberrel, legalábbis egy olyan emberrel, akit úgy néz ki, Romániában nem illet meg az ártatlanság vélelme – mondotta Izsák Balázs érdeklődésünkre. Hozzátette: Teljesen világos, hogy Romániát magyar terror veszélye nem fenyegeti. Az, hogy ebben a pillanatban a szekus körök által irányított román hatóságok ezt a látszatot akarják mégis kelteni, annak – meglátásom szerint – két oka lehet. Az egyik, hogy a saját korrupt politikai osztályával elégedetlen román tömegeknek az indulatait másfelé akarják összpontosítani, és így vetni véget a politikai válságnak. Másrészt figyelembe kell venni, hogy kormányváltás történt, és az új bukaresti vezetés kinyilvánított szándéka az, hogy a jogállam intézményeibe vetett bizalmat megerősítse. Tehát esély nyílt volna a román–magyar párbeszédre, amit a szekus körök és az általuk irányított hatóságok mindenképpen meg akarnak akadályozni, hiszen akkor a magyar kártyát nem lehetne kijátszani és felhasználni az elégedetlen románság féken tartására – mondotta az SZNT elnöke.
Hol vannak a bizonyítékok?
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke először december 2-án este, az első spontán tüntetés után fejtette ki álláspontját a Beke-ügyről Facebook-oldalán, ahol az alábbiakat írta:
„Ebben az országban évtizedek óta a magyarokon akarják elverni a port. Provokációk sokaságának, az állami intézmények túlkapásainak vagyunk kitéve folyamatosan. Meg akarnak félemlíteni. De tudjuk, hogy csak az fél, aki hibás. Azt várjuk el, hogy minél hamarabb, tisztességes eljárás eredményeképpen derüljön ki az igazság, és kerüljön szabadlábra Beke István Attila. Őt is megilleti az ártatlanság vélelme.”
Szombaton Tamás Sándor Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével, a városi RMDSZ elnökével közösen aláírt sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe:
„Eltelt már öt nap a szentgyörgyi zászlócsere és a kézdivásárhelyi incidens óta, és egyre több a megválaszolatlan kérdés. Az emberek felháborodása jogos, azt várják el a hatóságoktól, hogy konkrét bizonyítékokkal álljanak elő: mutassanak képet arról, hogy az ismeretlen katona emlékműve mellől valóban levették a román lobogót, és felhúzták helyébe a székely zászlót, illetve konkrét bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy Kézdivásárhelyen valaki valóban terrorcselekményt készített elő. Amennyiben ezt nem teszik meg, tovább erősödik a bizalmatlanság az erdélyi magyarok és a román állam között, valamint tovább romlik a román–magyar viszony is, ami sem a román, sem a magyar közösségnek, sem a román államnak nem lehet érdeke. Felszólítjuk a román médiát, hogy fejezze be a durva manipulációt. Azt várjuk el, hogy minél hamarabb, tisztességes eljárás eredményeképpen derüljön ki az igazság. Beke István Attilát is megilleti az ártatlanság vélelme. Figyelembe véve azt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez egy rendkívül bonyolult és kényes kérdés, tájékoztatjuk a nemzetközi közvéleményt, és azt kérjük, hogy kísérjék figyelemmel a fejleményeket.”
A román nagykövetségek előtt
Elsőként pár vármegyés fiatal szervezett tüntetést december 3-án a pozsonyi román nagykövetség épülete előtt, szombaton a Londonban élő magyarok tartottak a román nagykövetség előtt rövid, figyelemfelkeltő demonstrációt. Egy román követségi munkatárs komikus jelenetet is produkált, a tiltakozásra kihúzott molinót igyekezett elkobozni, miközben rendőrség után kiáltozott. Az esemény végén a londoni magyarok gyűjtést szerveztek a megjelentek között, ezt az összeget eljuttatják Beke István családjának. Buzdítottak arra is, hogy más, magyarok által is lakott európai településeken is tüntessenek Beke Istvánért, tegnap délután Románia budapesti nagykövetsége előtt tiltakoztak Beke István fogva tartása ellen.
Kézdivásárhelyen tegnap is tüntettek, a sorozat folytatódik jövő héten is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 7.

Szimpátiatüntetés Budapesten
Szimpátiatüntetést tartott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a budapesti román nagykövetség előtt tegnap, szabadságot követelve Beke Istvánnak. Zagyva György Gyula, a HVIM társvezetője felszólalásában azt mondta: nyilvánvaló, hogy nincs semmi bizonyíték Beke István ellen. Véleménye szerint a román hatóságok akciója a magyarok megfélemlítését, az erdélyi autonómiatörekvések elnyomását szolgálja.
A mozgalmi vezető úgy gondolja, a magyar emberek közös felelőssége, hogy kiálljanak a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének elnöke mellett, és arra buzdította a jelenlevőket, hogy terjesszék a közösségi oldalakon a történteket, mert ha nagy visszhangot kap, Beke István kiszabadulhat. A tüntetésen részt vevő mintegy kétszáz ember székely, magyar, HVIM-es és árpádsávos zászlók alatt demonstrált. Kifeszítettek egy nagy, Szabadságot Beke Istvánnak feliratú transzparenst, az egyik résztvevő pedig olyan táblát tartott, amelyre az Én vagyok Beke István, ti vagytok terroristák szöveget írták. A szervezők perselyes gyűjtést indítottak a kézdivásárhelyi mozgalmi vezető családjának megsegítésére, valamint csillagszórókat osztottak a résztvevőknek, amivel arra céloztak, hogy véleményük szerint a Beke Istvánnál talált tárgyak is körülbelül ennyire veszélyesek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 8.

Ragaszkodva az igazsághoz
Legtöbb, amit a szabadságszerető, méltányosságot és tartást gyarló érdekek fölé helyező ember tehet, az, hogy minden körülmény között ragaszkodik az igazsághoz. Ez nem árnyalható, nem színezhető, hanem szigorú tényként kezelendő. Azok a kézdivásárhelyi tiltakozók, akik már napok óta kitartóan tüntetnek a céhes város főterén, azért teszik, hogy a Beke-ügyben egyértelműen és visszavonhatatlanul, mielőbb derüljön ki az igazság.
Ez nem csak a kézdivásárhelyiek jogos igénye, hanem minden, a demokrácia értékeiben bízó romániai és Kárpát-medencei polgáré is. Ám a tüntetők – hasonlóan a Beke István Attila meghurcoltatása kapcsán megszólaló politikusokhoz – kiállnak az ártatlanság vélelme mellett, illetve a rendelkezésre álló információk alapján a fogvatartott ártatlansága mellett foglalnak állást. A történtek, a körülmények és az előzmények ismerete alapján ugyanis nehezen valószínűsíthető, hogy a kézdivásárhelyi férfi esetében bizonyítható lenne az úgynevezett „székelyföldi terrorvád”. Ám a bizonyítékok felmutatása késik, és ezzel tovább súlyosbodik a helyzet, a kézdivásárhelyiek után a sepsiszentgyörgyieket is utcára hívják, és valószínűsíthető, amennyiben a hatóságok nem tisztázzák félreérthetetlenül ezt az ügyet, a tüntetők száma növekedni fog. A székelyföldi magyarok ugyanis joggal utasítják el a kollektív megbélyegzést – bármelyik nemzetiség ezt tenné –, márpedig ennek az abszurd, a gondolkodók által manipulációs szándékként minősített történetnek az egyik maradandóan súlyos következménye, hogy az itt élő magyar embereket egységesen illethetik vállalhatatlan jelzőkkel. A mostani európai helyzetre pillantva, ez több mint rágalom vagy gyűlöletkeltés, ez bűn. A székelyföldi, jogaikért kizárólagosan békés eszközökkel küzdő magyarok nagy többsége abban bízik, arra vár, hogy a független romániai igazságszolgáltatás ejtse a felmerült vádakat. Hogy egyértelműen kiderüljön, Bekéék valóban azt tették, amiről társai az elmúlt napokban beszéltek: kacifántos játékszereikkel bíbelődtek, vitatható módon. Egyrészt – de ez nem újdonság –, mert a székelyföldi magyarság nem a vádban említettek szerint kíván érvényt szerezni követeléseinek, másrészt, hogy beigazolódjék – és ez fontos lenne –: hatalmi túlkapás, provokáció történt. Ez persze nem hatástalanítaná a december elsejei bejelentés keltette hullámokat, de legalább lezárná az ügyet. Kissé elfogultan, de mondják: férfiakat a gyermekektől játékszereik ára különbözteti meg. Sokan bízunk benne: Beke és társai valóban és egyértelműen csak furcsa játékszenvedélyüknek hódoltak, miközben – reméljük, ez is kijelenthető lesz – a riogatók alaposan és aránytalanul túllőttek a célon. Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 8.

Kelemen Hunor: jogos magyar követeléseket is veszélyként könyvelhetnek el
„A román média nagy része jelenleg a kollektív bűnösség elve alapján tálalja az ügyet, ami azt eredményezheti, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyvelheti el a román társadalom” – jelentette ki a merényletkísérlettel gyanúsított kézdivásárhelyi Beke István letartóztatásáról Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök a Magyar Nemzetnek adott interjúban hangsúlyozta, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a kézdivásárhelyi ügyben konkrét és gyors eljárás közepette döntés szülessen. Mint mondta, nincs elegendő információja az esetről ahhoz, hogy sommás megállapításokat tegyen, de semmi olyat nem fogadhat, ami erőszakhoz vezet. „Minden kérdésről észérvekkel kell vitázni, legyen az az autonómia vagy a közösségi jogok” – fogalmazott.
Kelemen Hunor szerint amikor az érzelmek lecsillapodnak, arról kell ismét beszélni, hogy miből fakadnak a magyarok elégedetlenségei. „Vajon nem abból-e, hogy a román állam nem tartotta és tartja be közel száz évvel ezelőtt tett ígéreteit?” – tette fel a kérdést.
A radikalizmus erdélyi terjedéséről megjegyezte: amióta a Jobbik és a Jobbikhoz kötődő szervezetek megjelentek Erdélyben, „van olyan érzése az embernek”, hogy nő a radikalizmus, de ez nem nagyobb mértékű, mint bármelyik más társadalomban.
Sikertörténet-e a DNA?
Arra a kérdésre, hogy sikertörténetnek tartja-e a korrupcióellenes ügyészség (DNA) működését, a politikus kijelentette: nem lehet kétségbe vonni DNA fontosságát, de az intézmény tevékenysége több kérdést is felvet. Az egyik az, hogy a DNA-nak nem sikerült felszámolni a korrupciót, ehhez az általános mentalitásnak kell megváltoznia.
„A politikai osztály csak leképezi a társadalmat. (…) De amíg szinte naponta csuknak le polgármestereket, minisztereket, addig újabb és újabb korrupciós ügyekre derül fény. Sokan ma is kenőpénzeket vesznek el, holott tisztában vannak a korrupcióellenes offenzívával” – magyarázta.
Másfelől az RMDSZ elnöke szerint fennáll a gyanú, hogy a korrupció elleni harc leple alatt politikai leszámolás is történik. „A kommunisták által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának a leállítása is a DNA-hoz kötődik. A csíkszeredai és gyergyószentmiklósi polgármesterek esetében is utólag derült ki, hogy nincs szó korrupcióról, kifogásaink jogosak az ügyészség munkájával kapcsolatban” – sorolta Kelemen Hunor.
Arra a felvetésre, miszerint nem jó üzenet a román társadalomnak, ha az RMDSZ kommunikációja azt sugallja, hogy a magyar politikusok elleni eljárás minden esetben magyarellenes akció, a politikus leszögezte: az RMDSZ mindig igyekszik árnyaltan, pontosan fogalmazni, de ez nem mindig jön át a médián. „Ha valaki a román hírtelevíziókat nézi, akkor láthatja, milyen gyorsan tudnak magyarellenes hangulatot kreálni olyan ügyekből, amelyek valójában nem ügyek” – tette hozzá.
maszol.ro

2015. december 8.

Van-e „székely terrorizmus”?
Még a mangalicaólat is feldúlta a román titkosszolgálat
Múlt kedden a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) kérésének, és harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte a kézdivásárhelyi Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) helyi vezetőjét. A székely fiatalembert december 1-jén hajnalban tartóztatták le, azzal vádolva, hogy nagy mennyiségű pirotechnikai eszköz segítségével robbantásra készült a Románia nemzeti ünnepe alkalmával szervezett katonai parádén.
A nyomozók a székely fiatalember baráti körét is alaposan felderítették, némelyiküknél házkutatást is tartottak. Kézdisárfalván például átugrottak Szabó Ottó amatőr festő, karateedző kerítésén is (a férfi utána kinyitotta a kaput a tizennyolc tagú, nyomozókból, csendőrökből és kommandósokból álló különítmény előtt, mondván, úgy könnyebb közlekedni), sáros bakanccsal végigcaplattak az edzőterem tatamiján, a műteremben hosszasan tanulmányozták a vásznak alapozásánál használatos csontenyv-granulátumot (nem robban), a pácolóporokat (azok sem), feldúlták a mangalicaólat, aztán távoztak. Az amatőr festő parittyáját és muzeális kardjait nem kobozták el.
A román sajtó értesülései szerint a HVIM kézdivásárhelyi tagjai októberben kezdték el tervezni a „merényletet", vagyis azt, hogy a városközpontban Románia nemzeti ünnepén működésbe hoznak egy petárdákból összeállított robbanószerkezetet, amelyet a katonai parádé útvonalán egy szemeteskukában kívántak elrejteni. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani (mobiltelefon segítségével), hogy sem ő, sem a családja nem lesz a városban. A Mediafax úgy tudja, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) október 23-án tett feljelentést a terrorizmus elleni igazgatóságon a HVIM helyi szervezete ellen. A titkosszolgálat ebben úgy fogalmazott, hogy a csoport tagjai „közvetlen kapcsolatban állnak a magyar szélsőséges Jobbik politikai alakulat és a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű szervezetként megbélyegzett Betyársereg" vezetőivel.
Beke István látványos letartóztatása után a szenzációt szimatoló román hírtelevíziók megszállták a háromszéki város főterét, a bukaresti stúdiókban pedig habzó szájú publicisták elmélkedtek a székely terrorizmusról. A magyarok elleni gyűlöletkampányból lapunk és e sorok írója sem maradhatott ki: sokszor – és pontatlanul – idézték az ezeken a hasábokon december 1-jén megjelent publicisztikát a román nemzeti ünnepről. Legfőképpen ezt a mondatot sérelmezték: „Európának ezen a fertályán úgy alakult, hogy ami nagy öröm az egyiknek, óriási bánat másnak – magyar ember (legyen erdélyi vagy akár anyaországi) nem tud tiszta szívvel ünnepelni ezen a napon." Arról már nem beszéltek, hogy a jegyzetben megjósoltam: idén december 1-jén is újabb magyarellenes provokációkra számíthatunk.
Nem kellett sokat várni, és szerencsére megjelentek a józanabb hangok is. Cristian Tudor Popescu a Digi 24 hírtelevízión péntek este arról beszélt: logikusan gondolkodva a román titkosszolgálat érvelése nem áll meg a lábán, viszont súlyos hatása lett, mert a letartóztatás nyomán Kézdivásárhelyen utcára mentek az emberek, hogy megvédjék Beke Istvánt. (December 2-án délután spontán módon több száz ember verődött össze a város főterén, majd vonult a polgármesteri hivatal, a városi rendőrség, a bíróság és az ügyészség elé, hogy tiltakozzon a fiatalember meghurcolása ellen. Fiatalok, középkorúak, idősek, nők és férfiak együtt követelték, hogy a román hatalom illetékes szervei vessenek véget a magyarok ellen irányuló, a kisebbség megfélemlítését szolgáló intézkedések ellen.)
A román újságíró szerint az SRI munkatársai azt akarták bebizonyítani nyugati kollégáiknak, akik a valódi terrorizmus ellen harcolnak, hogy ők is éberek, és teszik a dolgukat. Valóban elgondolkodtatóak a román publicista érvei: ha igaz az SRI érvelése, és a hajnali négykor letartóztatott székely fiatalember valóban robbantani akart aznap délelőtt, akkor miért nem volt összeszerelve a robbanószerkezet? Azt még el kellett volna helyeznie a szemeteskukában – ezt fényes nappal tervezte egy olyan kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit? Ráadásul az első hírek még időzítőről, detonátorról is szóltak, de később kiderült, hogy ilyet nem találtak a fiatalemberre lecsapó kommandósok, csak nagyobb mennyiségű tűzijátékot – igaz, az erősebb fajtából, de még azok sem alkalmasak arra, hogy embert öljenek. És miért robbantott volna annak a városkának a főterén, ahol jó eséllyel barátai, rokonai, ismerősei tartózkodnak?
Az Átlátszó Erdély nevű világhálós médium időközben megszerezte az előzetes letartóztatási jelentés szövegét. Eszerint a kézdivásárhelyi HVIM elnökének lakásán 195 darab FP3-as típusú petárdát találtak – ezek darabonként 3 gramm robbanóanyagot tartalmaznak, és a román törvények szerint közepesen veszélyesnek minősülnek, így ilyeneket csakis tűzszerészengedéllyel rendelkező személyek birtokolhatnak. A petárdákat egyébként interneten rendelte egy román cégtől tavaly szilveszterre, de azok tíz hónapos késéssel (!) érkeztek meg.
A DIICOT szerint az akció ötlete egy, az SRI által lehallgatott, 2015. október 10-ei találkozón körvonalazódott – itt az egyik vármegyés felvetette, hogy egy robbanószerkezetet kellene elhelyezni és felrobbantani a román nemzeti ünnepen rendezett felvonuláson, december 1-jén. Majd hozzátette, neki otthon van is egy doboz petárdája, amit erre lehetne használni. Az is érdekes, hogy a kézdivásárhelyi fiatalembernek tévé- és rádiójavító vállalkozása van, így természetesen sok elektromos kütyüt találtak nála a házkutatás során. Azt is ellene használják, hogy rendszeresen űzi az airsoft nevű hobbisportot, így a román tévék lövöldözős fotókat tudtak mutatni róla, amelyeken katonai ruhára hasonlító öltözetben szerepel – arról már kevesebb szó esett, hogy ezt a sportot légfegyverekkel játsszák, és lényegében veszélytelen.
Az Átlátszó által közölt iratból az is kiderül, hogy a hatóság nem terrorakcióként kezeli az ügyet (ahogy ezt először beharangozták), hanem az alkotmányos rend felforgatására tett kísérletként. Az Europa FM kereskedelmi rádió nagy hallgatottságú műsorában, a Románia élőben című betelefonálós adásban a riporter megjegyezte: nem szokás, hogy a titkosszolgálatok a sikeresen meghiúsított merényletkísérletekről ilyen részletesen beszámoljanak. Franciaországban csak a Charlie Hebdo- és a Bataclan-terrortámadás után tudta meg a közvélemény, hogy az év során hat másik kísérletet akadályoztak meg a titkosszolgálatok, és ezekről semmilyen más részletet nem hoztak nyilvánosságra. Mi a cél, tette fel a kérdés a műsorvezető: vétkessé nyilvánítani egy egész nemzetet, a magyarokat? Feltépni a történelmi sebeket, amelyek még be sem gyógyultak? Még jobban izolálni a Székelyföldet, hogy a románok ne merjenek odamenni? Mit kellene tenni a két nemzet megbékéléséért?
Nem tudom, mit akartak pontosan a kézdivásárhelyi hatvannégy vármegyések. Azt tudom, hogy nem áll távol tőlük a hőbörgés, de hülyének lenni alapvető emberi jog: a fantáziabűnöket egyelőre nem büntetik, így amíg nem csináltak semmi törvénybe ütközőt, addig őket is megilleti az ártatlanság vélelme. Nagyon úgy tűnik, a román hatóságok túlreagáltak valamit, de ezt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. A cél ugyanis évek óta világos: katonai parádéval, óriási román zászlóval, álterroristával vagy Isten tudja, mivel, de provokálni, amikor csak lehet.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet,

2015. december 9.

Sepsiszentgyörgyön is tüntettek
Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap Sepsiszentgyörgy főterén, hogy a kézdivásárhelyi Beke István Attila szabadon bocsátását követeljék, illetve tiltakozzanak a titkosszolgálatok és a román média manipulációja, hazugságai ellen.
Az épülő főtéren összegyűltek közül többen székely zászlóval érkeztek, kék-arany karkötőt viseltek, néhányan csillagszórót gyújtottak. A politikusokat MPP-s vezetők, volt és jelenlegi néppártosok képviselték, RMDSZ-es vezető nem volt jelen az eseményen.
Az akciót A Magyarság Megmaradásáért Szövetség nevében kezdeményező Bedő Zoltán röviden ismertette a megmozdulás célját: a román hatalom packázásai ellen tüntetünk, azt üzenjük, hogy nem félünk, nem lehet megfélemlíteni bennünket, az igazság mellett kiállunk. Ma Bekét viszik el, holnap bárkire sor kerülhet – figyelmeztetett. A románságnak is üzent: ne dőljenek be a médiából áradó uszításnak, fogjunk össze az igazságért, és vessünk véget a gyűlöletnek, amit sötét erők, a Securitate utódszervezetei szítanak, hogy a zavarosban folytathassák üzelmeiket, és eltereljék a lakosság figyelmét a gazdasági gondokról, arról, hogy mintegy ötmilliónyian az ország határain kívül kénytelenek megélhetést keresni, valamint a korrupcióról, ami a hatalmi köröket behálózza. Bedő ismertette a felvonulás útvonalát is – ezen módosítani kellett, ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat előtt nem szabad tüntetni –, a tömeg a Kézdivásárhelyen immár több mint egy hete zajló tüntetésekről ismert jelszavakat skandálva a Kossuth Lajos utcán menetelt, majd a prefektúránál állt meg, végül a törvényszék épülete elé vonult. Beke Isti ártatlan, Székelyföld, csatlakozz!, Hol a bomba?, Hazudik a SRI, Hazug román média, Korrupt román hatalom, Igazságot akarunk!, Aki magyar, velünk tart!, Engedjétek szabadon!, Terrorista SRI – skandálták a résztvevők. A felvonulást rendőrök, csendőrök biztosították, átmenetileg lezárták a forgalmat azokon a szakaszokon, ahol vonultak a tüntetők.
A főtérre visszaérve imával, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a tüntetés, amely a kezdeményezők szerint mostantól naponta zajlik majd Sepsiszentgyörgyön is, gyülekező 16 órakor a főtéren. Engedélyt egyelőre e hét végéig kaptak, de jövő hét elején újabb kérést nyújtanak majd be – közölte Bedő.
A hetedik nap Kézdivásárhelyen
Tegnap délután folytatódott a tüntetés Kézdivásárhelyen. A több száz fős tömeg a megszokott útvonalon – Gábor Áron tér, rendőrség, bíróság, ügyészség és főtér – vonult végig, és a lapunkban már többször is közölt jelszavakat skandálta. Miután visszatértek a főtérre, a Gábor Áron-szobor mögötti pódiumon Bíró Levente tanító, Németh Loránd Csaba állatorvos, Tódor Előd képzőművész és Beke Ernő szólt az egybegyűltekhez, majd Németh Loránd Csaba felolvasta azt a magyar és román nyelven megírt petíciót, amelyet Klaus Johannis államelnöknek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a két házelnöknek juttatnak el. Az ügyvédi kiadások fedezésére a múlt héten elkezdődött gyűjtés ezen a héten is folytatódik, és a Beke István Attila szabadon bocsátása céljából kezdeményezett aláírásgyűjtés is elkezdődött. A tegnapi tüntetés szokás szerint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
A bukaresti táblabíróság lapzártáig még nem tűzte napirendre a Beke István Attila előzetes letartóztatása ellen benyújtott fellebbezési kérést. (iochom)
Ezer lej adomány
Néhány óra alatt közel ezer lej gyűlt össze azon az adománygyűjtő akción, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett az igazságtalanul meghurcolt Beke István Attila perköltségeinek fedezése és hazahozatala érdekében – tájékoztatott Bereczki Kinga, a HKA elnöke. Mint mondta, az adományozók között volt olyan nyugdíjas, aki két-három lejt tudott felajánlani, de akadt olyan is, aki Brassóból utazott Sepsiszentgyörgyre csak azért, hogy ily módon fejezze ki szolidaritását.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 9.

„Terrorügy”: nem csitul az utca
Kézdivásárhelyen hetedszer, Sepsiszentgyörgyön első alkalommal vonultak utcára a helybéliek kedden, hogy a terrorcselekmény kitervelésével gyanúsított kézdi Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzanak. Eközben a táblabíróság indoklásában a társadalom békéjét és biztonságát kockáztató cselekedetnek nevezte Beke merénylettervét, és a párizsi terrortámadásokkal összefüggésbe hozva annak pszichológiai hatásaira is kitért.
Mintegy kétszázan vonultak utcára kedd délután Sepsiszentgyörgyön, hogy a terrorcselekmény kitervelésével gyanúsított kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzanak.
A tüntetők az új főtéren gyülekeztek, és „Igazságot Beke Istvánnak!”, „Minden székely felelős minden székelyért” feliratú táblákkal vonultak a prefektúra, majd a törvényszék épülete elé, és a letartóztatott fiatalemberrel való szolidaritást kifejező jelszavakat skandáltak. A Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a székely lobogó színeire utaló kék-arany szalagot kötöttek a résztvevők karjára.
Az utcai megmozdulást szervező Bedő Zoltán közíró kezdeményezésére a tömeg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) épülete előtt is demonstrált volna, erre azonban az önkormányzat nem adott engedélyt. A rendezvényen egyébként sem Antal Árpád polgármester, sem Tamás Sándor megyei tanácselnök nem vett részt, a helyi politikusok közül a polgári párti Kulcsár Terza József megyei tanácsos vonult fel a tömeggel.
Közben Kézdivásárhelyen immár hetedik alkalommal gyűltek össze a főtéren a Beke Istvánnal szolidarizáló helybeliek, a résztvevők száma azonban az előző napokhoz képest 150–200-ra csökkent. A tüntetők az immár megszokott útvonalat követték ismét: a rendőrség, bíróság és ügyészség elé vonultak, majd visszatértek a főtérre. Ismét elhangzott: a vargavárosiak akkor fogják abbahagyni a tiltakozást, amikor Beke Istvánt hazaengedik. A szentgyörgyi tüntetést kezdeményező Bedő Zoltán felhívása ellenére tudomásunk szerint sem Csíkszeredában, sem Székelyudvarhelyen nem vonultak utcára a hatósági túlkapás ellen tiltakozva.
Indoklás: Beke István és a párizsi hasonlat
A bukaresti táblabíróság egyébként hétfőn késő délután közölt indoklása szerint a párizsi merényletek által befolyásolt jelenlegi európai kontextusban „komoly pszichológiai hatása lett volna”, ha Beke házi készítésű bombát robbant fel december elsején, Kézdivásárhelyen.
A harmincnapos előzetes letartóztatás indoklása szerint a polgárok békés mindennapjait és biztonságát veszélyeztették volna azok a bűncselekmények, amelyekkel a HVIM helyi elnökét gyanúsítják, és amelyekre „léteznek bizonyítékok”. A bíró szerint az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőit 10 és 20 év közötti szabadságvesztéssel büntetik, a bűncselekmény elkövetésének szándékát pedig 5 és 10 év közötti börtönnel.
A táblabíróság bírája súlyosbító körülménynek tartja, hogy Beke a HVIM által meghirdetett revizionista-szeparatista célokat kívánta szolgálni azzal, hogy pánikot keltve házi készítésű bombát robbant a román nemzeti ünnep alkalmával. Súlyosbító körülménynek nevezte a bíró azt is, hogy Beke István „komplex tervet dolgozott ki további személyek bevonásával”.
Az indoklásban azt is megjegyzik, korára és képzettségére való tekintettel Bekének tudnia kellett volna, hogy társadalomellenes magatartása súlyos következményekkel járhat. A táblabíróság – mint arról már beszámoltunk – múlt kedden helyezte harmincnapos előzetes letartóztatásba a 40 éves kézdivásárhelyi HVIM-elnököt, fellebbezését szerdán tárgyalja a bíróság.
Hodor: csak vicceltünk
Eközben a HVIM korábban kihallgatott tagja, Hodor István a Székely Hírmondó napilapnak adott interjúban azt mondta, a szervezet tagjai tudták, hogy lehallgatják őket, és csak heccelni akarták a hatóságokat, amikor arról beszéltek, hogy felrobbantanak egy „pizza” néven emlegetett házi készítésű bombát a céhes városban, december elsején.
Hodor tisztában van azzal, hogy a főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) a táblabíróság elé beterjesztett letartóztatási kérelemben arra az október 10-ei – lehallgatott – találkozóra utal, melyre Beke cégénél került sor, és amelyen rajtuk kívül Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke is részt vett. Hodor István szerint arról tárgyaltak, hogy jó lenne beszerezni egy játékbombát az airsoft nevű sporthoz. Beke felvetette a beszélgetésen, hogy nem kell rendelni, mert ő házilag is el tudja készíteni ezt a játékszert, amit távirányítással lehet robbantani.
„Ekkor valamelyik vármegyés viccből felvetette, mi lenne, ha ezt a játékszert, amit pizzának neveztünk el, távirányítással felrobbantanánk december elsején. Szőcs Zoltán még nevetett is, mondta, hogy ettől milyen hasast vágnának a felvonuló katonák... De ez az egész pizzahistória csak ennyi, egy felvetés volt. Sok ilyen felvetés hangzott el részünkről. Olyan is volt, hogy Szőcs Zoltán azt mondta, mi lenne, ha lezárnánk a Sósmező felé vezető utat, és útlevelet kérnénk? De ezek csak felvetések voltak, semmi több, és semmi terv nem volt” – magyarázta a vállalkozó.
Arra a kérdésre, miszerint ha tudták, hogy lehallgatják őket, akkor miért mondtak ilyent, Hodor kijelentette: bizonyosságot akartak szerezni arról, hogy mennyire figyelik őket. „Erre mondtam, hogy legalább tapasztalatot szerzünk. Ám az a pizzatörténet akkor annyiban is maradt. Később Szőcs Zoltán kérdezte tőlem telefonon, hogy kaptam-e meg a pizzát, de én már el is felejtettem, hogy miről beszéltünk azelőtt” – fogalmazott.
Hodor azt is mondta, nem számítottak arra, hogy „ebből a felvetésből ilyen cirkusz lesz”, legfeljebb arra, hogy kijön a rendőrség, és kihallgatják őket. „Mindenesetre, ezt már az ügyésznek is elmondtam, ha valóban akartunk volna valamit, azt nem nyilvános helyen beszéljük meg, tudva, hogy lehallgatnak minket, hanem kint a természetben, ahol még a telefonokat is kikapcsolnánk” – tette hozzá. Hodor István szerint Bekét biztosan nem fogják börtönbe zárni, legfeljebb pénzbírságot kaphat amiatt, hogy nem volt engedélye a házkutatás alkalmával megtalált petárdákra.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

2015. december 9.

Jogtiprást észleltek
Ha némi késéssel is, de hallatta hangját a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezete a kézdivásárhelyi „terrorakció” kapcsán. Beke István Attilánál „a házkutatás… során olyan tárgyakat is lefoglaltak, amelyek legálisan lehettek a gyanúsítottnál (zászlók, pólók, a szervezet ügyvitele stb.). Az intézkedés a vádlott kiskorú gyermeke jelenlétében történt, akire nem voltak tekintettel a házkutatást végzők. Beke elektronikai cégénél is kutakodtak a hatóságok, elvitték az összes számítógép merevlemezét és a tulajdonos laptopját… Számára semmilyen nyelvi jogot nem biztosítottak, nem kérhetett tolmácsot, a jegyzőkönyveket csak román nyelven láthatta” – áll az e heti közleményben.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

2015. december 9.

Előzetes letartóztatásban marad Beke István
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István fellebbezését az előzetes letartóztatása ellen – közölte a Mediafax hírügynökség.
A jogerős döntés értelmében a kézdivásárhelyi férfi vizsgálati fogságban marad. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét december elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT), amely szerint a férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT közölte: az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessenek. Az ügyészek petárdákat találtak a férfi lakásán.
Szerdán egy másik, a terrorizmussal összefüggésbe hozható ügyben is döntés született. A DIICOT úgy döntött, hogy nem kéri annak a 17 éves craiovai iskolásnak az előzetes letartóztatását, akit kedden dzsihadista propagandatevékenysége miatt vettek őrizetbe. Az iszlám hitre áttért iskolást ügyészségi felügyelet alatt vizsgálják tovább.
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István fellebbezését az előzetes letartóztatása ellen – közölte a Mediafax hírügynökség.
A jogerős döntés értelmében a kézdivásárhelyi férfi vizsgálati fogságban marad. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét december elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT), amely szerint a férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT közölte: az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessenek. Az ügyészek petárdákat találtak a férfi lakásán.
Szerdán egy másik, a terrorizmussal összefüggésbe hozható ügyben is döntés született. A DIICOT úgy döntött, hogy nem kéri annak a 17 éves craiovai iskolásnak az előzetes letartóztatását, akit kedden dzsihadista propagandatevékenysége miatt vettek őrizetbe. Az iszlám hitre áttért iskolást ügyészségi felügyelet alatt vizsgálják tovább.
MTI
Székelyhon.ro

2015. december 9.

Beke István mellett és a SRI ellen vonultak fel Sepsiszentgyörgyön
A keddi megmozduláshoz képest kevesebben, mintegy százan gyűltek össze, és vonultak fel igazságot és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökének szabadlábra helyezését követelve szerda délután Sepsiszentgyörgyön.
Több, mint száz tiltakozó gyűlt össze szerda délután 16 órakor a sepsiszentgyörgyi főtéren. A jelenlevők a keddi megmozduláshoz hasonlóan vonultak végig a Gábor Áron utcán a rendőrség, a Kovászna megyei Kormányhivatal, illetve az ügyészség épületét érintve, igazságot követelve Beke Istvánnak. A háromszéki hatóságok az előző naphoz hasonlóan a törvényre hivatkozva nem engedélyezték, hogy a menetoszlop a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székháza elé vonuljon, mert a katonai létesítmények közelében gyülekezési tilalom van érvényben. A felvonulók a „Beke Isti ártatlan”, a „Hazug román hatalom, engedjétek szabadon”, illetve a „Hazug Szekuritáté” és a „Hazug prefektus” jelszavakat skandálták.
„Amely nép képtelen saját gyermekeit megvédeni, az halálra van ítélve” – hangoztatta Bedő Zoltán, a tiltakozó megmozdulás sepsiszentgyörgyi kezdeményezője, aki minden jelenlevőt arra buzdított: ismerőseiknek szóljanak, hozzák ki az utcára őket, „hiszen igazság csak egy van, s egy ártatlan családapát tartanak fogva Bukarestben”. Bedő Zoltán hangot adott nemtetszésének is, miszerint kevesen gyűltek össze a szerdai tüntetés alkalmával. Mint fogalmazott, „az elmúlt 26 éves és a szocializmus alatti agymosás sikeres volt, mert a székely népre nem az a jellemző, hogy nem lép fel tüntetőleg egy ártatlan meghurcolt társa mellett”. A kezdeményező ezúttal is arra kérte a tüntetésen részt vevőket, hogy az eseményre nem illő szövegeket ne skandáljanak, hiszen az a kezdeményezés eredményességének rovására mehet, s nem csak a székely nép, hanem akár az előzetesben levő Beke István ellen is fordíthatják.
„Az országot továbbra is a Szekuritáté vezeti, s ők nem tortagyertyás terroristák, hanem tömeggyilkos terroristák” – állítja Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke. Hozzátette, a jelenlegi SRI célja a konfliktusgerjesztés a román és magyar közösségek között, valamint lejáratni az autonómia törekvéseket és bebizonyítani, hogy a székelyföldi önrendelkezésért való harc terrorista cselekedet. „A Szekuritáté ellen kell felemelnünk a hangunkat” – zárta gondolatait Gazda Zoltán.
Mint elhangzott a megmozdulást addig szervezik, amíg Beke Istvánt szabadlábra nem helyezik.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

2015. december 10.

Székelyföldi terrorvád: az RMDSZ tárgyalt az államfővel és a miniszterelnökkel
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Ciolos kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom" – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye.
Az RMDSZ elnöke közölte, hogy az elmúlt napokban mind Klaus Iohannis államfőt, mind pedig Dacian Ciolos miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyulásban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik" – hangoztatta Kelemen Hunor a nagyköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke jelezte: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte egyúttal azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele. „A DIICOT eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen" – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke. Megerősítette. az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott, 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (…) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyed század során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét" – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
MTI
Erdély.ma

2015. december 10.

Magyarázatot kérnek a DIICOT-tól
Sem a november 30-án állítólag eltávolított román zászló, sem a kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása nem szerepelt napirenden a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) tegnapi ülésén – Kulcsár-Terza József felháborodottan tette szóvá ezt a testület összejövetelén, és nem is maradt el a vita.
A Sepsiszentgyörgyön az Ismeretlen katona szobra mellől a hatóságok szerint eltávolított román zászlóval kapcsolatban Ioan Popa megyei rendőrparancsnok azt mondta, a nyomozás zajlik, megvan a gyanúsítottak köre, és bizonyítékaik is vannak, ezeket azonban nem tárhatja a nyilvánosság elé – tájékoztatta lapunkat az MPP megyei elnöke, a közrendészeti hatóság tagja. (Különben Popa az eset óta a rendőrség heti sajtótájékoztatóján sem vett részt, közleményt pedig azóta sem adtak ki a román zászló eltávolításáról, illetve a székely zászlóval való állítólagos lecseréléséről.) A Kézdivásárhelyen történtek kapcsán a hatóság úgy döntött, átiratban kér átfogó tájékoztatást a házkutatást és a letartóztatást végrehajtó Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságtól (DIICOT), abban ugyanis egyetértettek, hogy senkinek nem érdeke a jelenlegi feszült helyzet fenntartása.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 10.

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza az EMNT
A bevándorlási kvóták ellen megfogalmazott tiltakozási ívek aláírási folyamatáról, a honosítás eredményeiről és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásának kezdeményezéséről számoltak be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői Marosvásárhelyen, az EMNT Klastrom utcai székházában.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács valamennyi irodájában alá lehet írni a kötelező bevándorlási kvóták elleni tiltakozó íveket. Sándor Krisztina elmondta – az eltelt három hét alatt már ötezer aláírást sikerült gyűjteniük. Az irodákon kívül a következő napokban utcákra, terekre is kimennek az EMNT önkéntesei, hogy aláírásokat gyűjtsenek. Az országos ügyvezető elnök a november 27. – december 7. közötti időszakban megnövekedett magyarellenes antidemokratikus és alkotmányt, valamint kisebbségi jogokat sértő akciókra is felhívta a figyelmet (a csíkkozmási községháza eltávolított felirata, a csíkmadarasi zászlóügy, a Bihar megyei törvényszék zászlóügyben hozott döntése, a Csibi Barna és a Kárpátia zenekar énekesével kapcsolatos vádaskodások, és a kézdivásárhelyi Beke István-ügy). Ezek ellen határozott és közös, az egész erdélyi magyarság képviseletét felvállaló szervezeteknek, pártoknak össze kell fogniuk – hangsúlyozta.
Tiboldi László alelnök a honosítási eljárás eddigi eredményeiről számolt be. A 2011 óta tartó, 31 irodában zajló eljárás során több mint 231 ezer személynek segítettek a honosítási eljárásban, az utóbbi egy év alatt több mint 28 ezer személynek az anyakönyvi iratok beszerzésében, a Nemzeti Választási Iroda által kiküldött kérdőívek kitöltésében – az esetleg változott személyi adatok kiigazításában – is segédkeznek. Nagy könnyebbséget jelent, hogy a nagyobb irodákban konzuli napot tartanak, így már nem kell az igénylőknek Csíkszeredába vagy Kolozsvárra utazniuk.
Sándor Krisztina szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza a tanács, december 10-i dátummal levelet küldött Kelemen Hunornak és Bíró Zsoltnak, azt remélve, hogy még az idén sikerül egy asztal mellé ültetni a magyar pártok vezetőit a soron kívüli kérdések megbeszélésére.
Cseh Gábor elmondta – nyílt levelet szándékoznak küldeni Kelemen Hunornak a marosvásárhelyieket sértő kijelentése ügyében. Elmondta: Marosvásárhely nem a bársonyszékek alkujának tárgya kell hogy legyen. És ne Bukarestből vagy Kolozsvárról mondják meg, hogy mi a jó nekünk. „Ebben a levélben felkérjük Kelemen Hunor országos RMDSZ elnököt, hogy kérjen bocsánatot a marosvásárhelyiektől, s amennyiben ezt nem teszi meg, nemkívánatos személynek nyilvánítja az EMNT Marosvásárhelyen” – jelentette ki Cseh Gábor. „Mi szeretjük a lecsót, még akkor is, ha Kelemen Hunor nem kedveli” – zárta a tárgyban tett felszólalását az EMNT alelnöke.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

2015. december 10.

Bizonyítékot és a kettős mérce felszámolását kérték a Beke-ügyben
Megközelítőleg százan vonultak utcára csütörtökön ismét a karácsonyát már biztos előzetes letartóztatásban töltő, terrorizmussal gyanúsított Beke Istvánért Sepsiszentgyörgyön. A december elsejei incidensek a megyei önkormányzat ülésén is szóba kerültek.
„Itt nem pártpolitikáról, propagandáról, vagy kampányról van szó, hanem egy nemes ügy melletti kiállásáról” – mondta el Bedő Zoltán közíró, az esemény kezdeményezője, hozzátéve: az első naphoz képest ismét kevesebben jelentek meg a tüntetésen, de mindig kellett egy mag, amely majd idővel nagyobb tömegeket is megmozdíthat, csak türelemre és kitartásra van szükség. A tömeg ezúttal is a „Beke Isti ártatlan”, a „Hazug román hatalom, engedjétek szabadon”, a „Hol a bomba?”, a „Hazug prefektus” jelszavakat skandálták. A tiltakozó akció pénteken is folytatódik, ugyancsak 16 órától találkoznak a résztvevők a sepsiszentgyörgyi főtéren.
Kovászna Megye Tanácsának csütörtöki soros ülése is a román nemzeti ünnep körüli történések kielemzésével kezdődött Sepsiszentgyörgyön. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő rámutatott: a közrendészeti hatóság (ATOP) ülésén az alprefektus nem kívánta napirendre tűzni a két Kovászna megyei incidens megtárgyalását, így a sepsiszentgyörgyi román katona emlékműve mellett felhúzott zászló ügyét és Beke István esetét. Az ATOP ülésén történtekről Sabin Calinic megyei önkormányzati képviselő elmondta: a rendőrség állítása szerint a katona szobrának környékén történt eseményekről léteznek felvételek, ezek azonban nem nyilvánosak – így a testületnek sem mutatták be.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felszólalásában elmondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy közszereplők vagy a sajtó egy része, egy feltételezett cselekvésre hivatkozva kollektíven terroristának bélyegezze meg Székelyföld lakóit. „Az sem normális, hogy ezeknek az eseteknek a felderítése kettős mércével történik: illegálisnak minősítik a székely zászlót, ugyanakkor Bukovina zászlóját, ami ugyanúgy történelmi régió és nem adminisztratív terület, szabad használni. Az igazságszolgáltatás újra részrehajló, a rendőrség például nem derítette ki, hogy ki volt az a személy, aki festéket öntött Sepsiszentgyörgyön a székely zászlós pannóra” – magyarázta Tamás Sándor, aki azt kérte: vessenek véget az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kettős mérce alkalmazásának.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

2015. december 10.

Újrajátszási kísérlet
December 1., Románia nemzeti ünnepe. Két székelyföldi városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen román tömegek vonulnak fel, amelyek magatartása, viselkedése nem annyira ünnepi. Inkább kihívó, provokatív.
A történet azonban valójában nem is itt kezdődik. November 30-án hajnalban „ismeretlenek” székely zászlóra cserélték a román zászlót Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál. Látni ugyan nem látta senki az esetet, s fénykép vagy semmiféle más bizonyíték sem támasztja alá, de az Agerpres állami hírügynökség állítja, hogy így történt, a rendőrkapitány megerősítette, a román prefektus elítélte az esetet, és a zászlót kicserélte. November 24-én tette közzé „meglátásait” a mostanig totális ismeretlenségben leledző Ninel Peia nevezetű PSD-s képviselő arról, hogy szerinte a Colectiv Klubban történt tragédiát szándékosan okozták azért, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Szintén november 30. az a nap, amikor ez az eszement gondolat végigsöpri a román sajtót.
A román nemzeti ünnep kellős közepén aztán robban a „médiabomba”: hatósági bejelentés arról, hogy magyar etnikumúak igazi bombát akartak volna robbantani a kézdiszéki város főterén. Az ezt követő médiacirkusz és uszító hadjárat már szinte törvényszerű. Az ettől eltérő, disszonáns román hangok azok, amitől ez a történet különlegessé válik.
Romániában a titkosszolgálatok aktívan befolyásolják a belpolitikai eseményeket. Éves jelentésében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékes vezetője mindig kitér arra, hogy milyen veszélyek leselkednek az országra. A székelyföldi autonómiatörekvések, bár sok román szerint is jogszerű követelések, mégis szerepelnek e veszélyek között. A SRI nyilvánosság előtt leszögezett célja – fogalmazott korábbi igazgatója, George Maior –, hogy „ne lehessen kierőszakolni területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul”.
Ebben a kontextusban is érdemes értelmezni a kézdivásárhelyi „meghiúsított merénylet” ügyét. Amelynek utóhangjai esetében is megfelelő szelektálással észrevehető egy tervezői szellem.
Gondolok arra, hogy december 2-án, tehát a médiacirkusz másnapján a Voiculescu-féle Antena 3-hoz köthető Radu Tudor „újságíró, politikai elemző és katona” blogján egy olyan írás jelent meg az 1984-es sepsiszentgyörgyi „magyar szoborrobbantásról”, amelyet, ahogy ő fogalmazott, „a titkosszolgálatok” archív felvételeivel illusztrált. Ezeken az eddig még soha nem látott felvételeken jól látszanak a robbantás következményei: Mihály vajda szobrának megrongált alapzata és a robbantás áldozatának, a 12 éves, egyébként magyar Vaszi Jánosnak a darabokra szaggatott holtteste. 1984-ben, mint tudjuk, a „titkosszolgálatokat”, amelyeknek az „archívumához” ily könnyedén és éppen ekkor hozzáfért Radu Tudor, Szekuritáténak hívták. Az „elemző” tényként állapítja meg, hogy a hatóságok akkor „beazonosították” a robbantás elkövetőjét, egy „magyar szélsőségest”, akit azonban nem fogtak el, mert „Magyarországra menekült”.
De vannak még érdekességek. Az állítólagos december 1-jei merénylő, Beke István elleni ügyben úgy tűnik, túl sok az elvarratlan szál, amelyet feltűnően sok román értelmiségi vett észre. A közismert román gazdasági újságíró, Moise Guran például figyelmeztette a SRI-t: a honi „terroristák” elleni „nagy hajszában” nehogy eltévesszék szem elől az igazi, Romániát fenyegető veszélyt, a korrupciót. De még mélyebbre hatolt a Cotidianul jegyzetírója, Lucian Gheorghiu. Neki többek között az tűnt fel, hogy a kézdivásárhelyi december 1-jei ünnepségen a katonai díszszemlén az egyenruhásokat egy 800–1000 fős román civil tömeg követte, amelynek tagjait az ország több részéből autóbuszokkal szállították a városba. Ezt a gesztust, mármint a „katonaság–felvonulók” párosítást provokatívnak értelmezi az író, aki szerint az esemény Mircea Duºa leköszönt nemzetvédelmi miniszter, egy, „az indulatait jól leplező ultranacionalista” hagyatéka lehetett. A szerző megállapítja, hogy a hatóságok által a Beke István-ügyben bemutatott részletek, bármennyire lebilincselőek, teljesen híján vannak a bizonyítékoknak, márpedig hasonló ügyekben ezek nem szoktak titokban maradni, lehallgatási jegyzőkönyvek szoktak bő lére engedve kiszivárogni, ezúttal azonban napok elteltével sincs semmi. Lucian Gheorghiu azonban még ennél is többet vél látni: egy igencsak aggasztó hasonlatosságot az 1990-es véres márciusi események felvezetése és lebonyolítása, illetve a mostani december 1-jei történések között. „Felmerülhet a gyanú, hogy december 1-jén 1990 márciusát akarták újrajátszani. Akkor a cél világos volt: a szekusok újrarendezése egy új intézménybe. És rögtön létrehozták a SRI-t. December 1-jén ismét előállították a puskaport: az »István-merényletet«. A többi hozzávalóval. De mi volt a mostani cél? Ezúttal a SRI-é” – fogalmaz Gheorghiu.
Kérdésére, gyanítom, sokáig várhatjuk a választ.
Rédai Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-200




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998